Babatakaró

Hihetetlen mennyire repül az idő! Már egy év eltelt, hogy megszületett az unokaöcsém kisfia, Marci. A kis pólyásból mára aranyos szaladgáló kisfiú lett. Ebből az alkalomból készült ez a takaró, első nagyobb lélegzetű ilyen varrományom. A design a netről való, egy külföldi bababoltban, meg aztán később számtalan orosz oldalon láttam meg a majmocskákat, és első látásra megtetszettek.
Még nagyon sokat kell a "szendvics" készítéséről tanulnom, mert nem olyan szép feszes, amilyennek lennie kéne. De remélem, minél többször gyakorolom, annál jobban fog menni.
Ma adtuk oda, úgy láttam elnyerte a tulajdonos tetszését, és lehet, hogy falikép lesz belőle.

Itt még a szendvics előtti állapot látható. Két napig izgultam felette, mire össze mertem varrni.

Valójában elégedett vagyok vele, mert a mostani tudásomhoz képest jónak találom, bár látom a hibáit, amikre mindig utólag jövök rá, hogy ezt lehetett volna másként, jobban, szebben.
Majd a következőnél, akkor már tudom, mire kell figyelnem.
Szép estét mindenkinek!

Képek...

...az új munkám fázisairól. A blokkok majdnem készen vannak, azóta sokat haladtam, csak nem fotóztam tovább. Remélem két-három délután, és elkészülök vele. Még nem árulom el mi lesz belőle.

A varrásnál olykor akad "segítőm", bár ebben az esetben inkább hátráltatott, mert ő roppant szórakoztatónak találta a lecsüngő cérnavégeket, és jól eljátszott vele, viszont addig nem nagyon haladtam, és végül kénytelen voltam letessékelni őkelmét az asztalról.

További kellemes és fagymentes hétvégét kívánok nektek!