Oldalak

2011. szeptember 30.

Őszi ajtódísz

Hiába van pazar idő napközben, azért ez már igazi ősz. Minden sárgulbarnulpirosodik, meg ilyesmi, és esténként hideg van. Ez az időszak nem igazán a kedvencem, de elhatároztam, hogy pozitívan állok hozzá, nem siratom a nyarat többé, hanem igyekszem ennek az évszaknak is megtalálni a maga szépségét. Blogolvasás közben láttam egy ajtódíszt Bebinél, ami nagyon megtetszett. Minden hozzávaló a kertünkből való. Van négy hatalmas mogyoróbokrunk, vágtam zsenge ágacskákat és vízben áztatás után lett belőle egy szép tojás formájú fonomány. Még sosem csináltam ilyet és a vessző is eléggé makacs volt. A borostyánt a fészer faláról húztam le, a kis gyökerei olyanok, mint az apró tappancsok, nehezen eresztik el a falat. A tuja szintén saját, csakúgy, mint a csipkebogyó, és a fagyal. A madár szárnyát kicsit elbarmoltam, nem kellett volna kitömni, de asszem éppen Hofit néztünk és arra figyeltem, szétbontani meg már nem volt hangulatom. Mindegy, most olyan, mint egy éppen szállni készülő költöző madár. Ősz van.







A helye majd a bejárati ajtón lesz, csak az üveg tükröződése miatt nem ott lehet normális fotót készíteni róla.


2011. szeptember 28.

Öröm

Nagyon örülök, hogy már ennyien jelentkeztetek az én kis játékomra! És sok szeretettel köszöntöm az új követőimet, remélem máskor is visszatértek ide hozzám!

2011. szeptember 25.

Játék!

Játékra invitállak titeket, persze csak, ha van kedvetek és a felkínált "nyeremény" elnyeri a tetszéseteket. A múltkoriban említettem, hogy a sűrű nyár miatt elfeledkeztem az egyéves blogszülinapomról (aug. 4.), amit most szeretnék bepótolni. Hamarosan itt a saját szülinapom, amiből lassan már annyi volt, hogy nem is kéne ezentúl számolni az éveket. Ez október hetedikén fog bekövetkezni, pontosan két kerek szám közé fog esni az éveim száma. Nem árulom el, vén vagyok, mint a Mátra, aminek a lábainál élünk. Komolyan, az utca végéről látni Galya-tetőt. Azért kicsit fiatalabb vagyok.
A fecsegés helyett elmondom inkább a szabályokat:
1. Legyél az állandó olvasóm, ha még nem vagy az, az sem baj, ha tetszik a blogom és esetleg a nyeremény se túl gagyi, még megteheted, hogy bejelentkezel.
2. Hagyj egy megjegyzést itt nekem, hogy tudjam, szeretnél velem játszani.
3. Ha van blogod, lécci-lécci tedd ki a játékra hívó kis képet a blogodra. (Az oldalsávban is megtalálható.)
Előre is köszönöm mindenkinek, aki részt vesz a játékban, örülnék, ha minél többen megtisztelnétek vele!
A határidő 2011. október 6.-a éjfél. Másnap sorsolok.
Majd elfelejtettem, a nyeremény:




Egy nyarat idéző kis epermintás táska, egy hozzávaló batyuval, ami ékszer- vagy egyéb bigyótartóként is funkcionálhat.
Kérlek, gyertek minél többen!


Virágok a vásznon...

...ha már a kertből lassan eltűnik minden. Még a rózsák és a muskátlik tartják magukat, de az egynyáriaknak vége. Kicsit mindig szomorú leszek ősszel. Ez a kis Rico minta viszont feldobott, én nagyon szeretem. Egyszerű és mégis szép.



Ráadásul ráleltem egy új fotószerkesztő programra, és most ezzel is elszórakoztam kicsit, a Picasával szerintem már kimerítettem minden lehetőséget.
A madárkás képem már a keretezőnél van, remélem a jövő hétre kész lesz és ki tudom tenni a falra.

2011. szeptember 19.

Fekete-fehér

Belelendültem a táskavarrásba. Ezt a fület és a farmeranyagot még a névnapomra kaptam a sógornőmtől, az újságmintás anyaggal pedig már szemeztem egy ideje itt. A héten megrendeltem , és szombat-vasárnap megvarrtam. A szabásminta a Praktika magazin 2009/5. számából való. Már egészen könnyen ment, nem szabtam el rajta semmit, nem kellet fejtenem, de a legvégén mégis ért egy nagy bosszúság. Amikor ki akartam fordítani a bélést, hogy minden a helyére kerüljön, az átok táskafül szétesett. Majdnem felrobbantam mérgemben, hogy amikor minden pöpecül megy, egy ilyen malőr csúszik be. Szerencsére a párom megoldotta a helyzetet és kijavította, remélem így is marad. Még van az anyagokból, muszáj lesz még belőle csinálni valamit, mert a lányomnak is nagyon bejött ez az újságminta.






2011. szeptember 13.

BBB- Blue Bird Bag

Van egy csomó kék anyagom itthon, amikhez még hozzá se nyúltam. A hétvégén a neten barangolva ráakadtam egy japán kézimunka újságra, és ott láttam meg ezt a kis táskát. Pont nekem való, mert nem túl bonyolult az elkészítése, ideális kezdő varróknak. Nem mondom, hogy minden tökéletes rajta, mert van még mit tanulnom, de például a szélek tűzése már elég jól megy, nem lett girbe gurba. A képek láttán a vasalási tudományomban rendült meg a hitem, na mindegy. Szerintetek milyen? Nagyon szeretnék még több táskát varrni, most már valami komolyabbat.





2011. szeptember 11.

Az ifjú pár

Engedélyt kaptam a közlésre. Szerintem minden kép jó lett róluk, bármelyiket választhattam volna. Itt már kimondták a boldogító igent, és mosolyognak ránk. Annyiban csalóka a kép, hogy az ara magasabbnak látszik, mert egy járdán állnak, és a férj lejjebb helyezkedik el. Szépek, ugye? (Háttérben a bátyám, az örömapa.)
Unokaöcsi és unokahugi. Ezentúl így hívom őket.


2011. szeptember 5.

Joy, Love, Hope avagy Judit angyalai

Két napja háztartási kekszen élek, és csak nézem, hogy körülöttem fogy a rántott csirke és a sok földi jó, én meg max párolt zöldséget és homeopátiás bogyókat ehetek. Na, ez egy kicsit megtépázta a lelki egyensúlyomat, ezért szükségem volt valami lélekvidítóra. Ezért születtek ezek az őrangyalok, akik némileg olyanok, mint anno a virággyerekek. Kicsi hippik. A kezükben levendulával töltött szíveket tartanak, hogy elűzzék az ártó szellemeket és dolgokat. Még további terveim is vannak velük, de ezt majd később.
Az angyalkáim név szerint: Joy-Öröm, Love-Szeretet és Hope-Remény.










Related Posts with Thumbnails