2012. december 31.

BÚÉK 2013

Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot,
amikor megváltoztathatunk mindent, 
ami boldogtalanná tesz.
S mi mindennap úgy teszünk,
mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot,
mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne,
mint a tegnap, és semmiben nem különbözne a holnaptól.
De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.
Bármikor meglephet minket:
reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba,
vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében,
amelyik nem látszik különbözőnek a többitől.
Mert ez a pillanat létezik,
és ebben a pillanatban
a csillagok minden ereje belénk száll,
és segítségükkel csodákra leszünk képesek.

Paulo   Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam

Ezekkel a sorokkal kívánok mindenkinek nagyon boldog új évet, és kívánom, hogy mindenki megtalálja a maga mágikus pillanatait!



2012. december 28.

Idén Karácsonykor

Az idén nem sok mindent készítettem karácsonyi ajándék gyanánt. Közbejött némi gerinc-mizéria, és az utóbbi heteket jóformán a csontkovácsnál töltöttem, hogy valamelyest visszanyerjem a régi formám. Persze, ez már nem lehetséges teljes mértékben, de már tapasztalok javulást, nem fáj annyira a hátam. Az ülőmunka megtette a hatását. Ezért nem tudtam annyi időt tölteni a varrógépemmel, amennyit szerettem volna. Hoztam azért pár képet.







A fiam nagy fantasy rajongó, mostani kedvence a Trónok harca című sorozat, amelyben családok harcolnak és ármánykodnak egymás ellen, illetve a trónért. Nos, eme farkasfej a Stark ház címerében látható, ezt rajzoltam fel textilfilccel egy párnára.



A lányomnak egy egyszerű fehér polár takarót varrtam, néhány applikált virággal. Jó lesz a rózsaszín albérleti szobába. Még nincs eldöntve, hogy ágytakaróként fog-e szolgálni, vagy csak simán melengető takarónak.





Anyukám szépen elbújt az ajándékszatyor mögött. Milyen érdekesek a színek, ami azért van, mert pár héttel ezelőtt mindkét fényképezőgépünk bemondta az unalmast, ezért rögtön eldőlt a közös karácsonyi ajándékunk kérdése. A legelső fotót még az egyik régivel sikerült csinálnom, a többit pedig az újjal, amit még tanulmányozni kell alaposan, mert ez már egy kicsit komolyabb, mint az előzőek.



Az utolsó pillanatban készült el családunk legifjabb tagjának, Marcinak ez a "zokni" vagy csizma. Kapott bele pici bébizoknit, csörgőt, előkét. Nagyon aranyos és gyönyörű a pici, már elmúlt két hónapos, kis vigyori.





A felnőttek most saját kezűleg készített ajándékkísérőket kaptak, másra most tényleg nem volt energiám. Majd jövőre.



Ezeket a nesziket Krealady készítette nekem, egy csereüzlet keretében, imádjuk Marilynt. Meg kell említenem, hogy a lányom lenyúlta az összeset.



Őket pedig ajándékba kaptam. (a gyűrűt saját magamtól) Így már majdnem teljes a bagoly-mániám, még egy gyűrű és karkötő hiányzik, és tökéletes lesz a kollekció.

További jó pihenést kívánok mindnyájatoknak!




2012. december 23.



Kívánok minden kedves olvasómnak, blogolónak, minden kedves ismeretlen és ismerős idetévedőnek békés, boldog Karácsonyt!

2012. november 19.

Karácsonyi manók




  

Tavaly már készítettem ilyen figurákat, itt láthatóak. Krealady, ha még érdeklődsz utánuk, kérlek jelentkezz.
Nyakunkon a karácsony, és teljesen ötlettelen vagyok. Várom a megvilágosodást, aminek egy-két napon belül muszáj bekövetkeznie, különben kitör a pánik. Más is így van ezzel, vagy ez csak nálam történik most így?

2012. november 10.

Babaköszöntő sünikkel







Marci őszi baba, ezért tetszett meg ez a sünis minta, ami egy régebbi KM magazinból való. És ezért kapott hozzá egy textilből készültet is.
Legnagyobb meglepetésemre városunkban nem lehet már képkertezőt találni, ezért kapott egy házilagos egyszerű keretet.
Ma végre meglátogattuk a babát, tündéri, tökéletes csecsemő. Húsz évvel ezelőtt volt utoljára a kezemben ilyen csöppség, szinte félve fogtam meg. A két nagy "felnőtt" gyerekem is dajkálta őt egy kicsit, akik még soha nem kerültek testközelbe egy babával, teljesen új élmény volt nekik, nem tudtak betelni vele.
Örölök, hogy végre láthattuk!

2012. november 6.

Kisegérkék






Már az idejét sem tudom, mikor ígértem meg ezeket az egérkéket, meg manókat, meg figurákat, de mindig közbejött valami más. Családi események, betegségek, utazás, stb. Egyelőre ennyit sikerült összehoznom, a manóknak még ruha kell, és van amihez hozzá sem kezdtem. Hülye egy évem volt, annyi szent.
DE: végre van új munkám!! Hétfőn kezdtem, sokkal kötetlenebb és jobb, nem kell normát teljesíteni és végre nincs az az idegölő monoton robotolás. Ja, és a fejemet kell használni hozzá, ami nálam egy elsődleges szempont. (És végre nem hajnali ötkor kell kelnem.) Bízom benne, hogy végre helyreáll a lelki békém, és újra a régi önmagam tudok lenni, mert az a hülye munka teljesen beteggé tett.
Készült még babaköszöntő ajándék is, de csak a hétvégén tudom mutatni, mert végre láthatjuk Marcit! Mostanra már mindenki kilábalt a náthából, remélem szombatig már senki nem szed össze semmilyen nyavalyát.

2012. október 15.

Az ősz ajándéka

Családunk legifjabb tagja, a bátyám első unokája 2012. 10. 13-án érkezett, reggel fél hétkor. Ő itt Marci, 3650 gr súlyú és 56 cm hosszú. Sajnos, még személyesen nem találkoztam vele egy undok vírus miatt, így már alig várom, hogy ne csak fényképeken csodálhassam őt.



2012. szeptember 10.

Szeptember

Elég régen nem írtam, aminek az oka igen egyszerű, mindkét gyerekem egyetemista lett és ez a tény elég sok macerával járt az utóbbi hetekben, az anyagi vonzatáról már ne is beszéljünk.  Albérlet keresőben többet jártam Pesten, mint az elmúlt évben összesen, végül sikerült egy megfelelőt találnunk, és megkezdhettük a berendezkedést. Szerencsére mostanra minden lényeges dolgot beszereztünk, van min aludni, tudnak tisztálkodni, mosni, főzni. Nem egy luxuslakosztály, de két huszonévesnek tökéletesen rendben van, a lakályosabbá tétel már az ő dolguk.
Itthon olyan nagy csend van a házban, amíg a párom haza nem ért, kicsit elveszettnek éreztem magam, és csak bolyongtam szobáról szobára.
Hoztam pár képet a lakásról, kicsit üres még:



(A macskás poszter a fiamé, a Star Wars a lányomé, de tényleg.)
Az ágytakarót most szombaton varrtam rohamtempóban, hogy a másnap reggeli indulásra kész legyen. Egyszerű polár anyag, de pihe-puha.
Az utóbbi időben ennyi a befejezett kézimunkám, pár dolog itt hever félbehagyva.
Ősz van, szeptember. Szép, de egy kicsit szomorúvá tesz.








Szép hetet kívánok mindenkinek!

Related Posts with Thumbnails