Wellness

 Pihentető szemmaszk, egy kis levendulával töltve. A lányom egyre szállítja az ötleteket, hogy mit is varrjak neki. A legutóbbi kérése egy szemmaszk volt, amit egy hosszú, fárasztó nap után szeretne használni. Ma miután beköltöztettem az összes nyaraló növényemet a teraszról, nekifogtam és megcsináltam. Lehet, hogy nekem is jó lenne egy.

Sorsoltam!

Remélem mindenki bekerült a kalapba, aki jelentkezett, a fiam segítségével többször is átnéztük, kipipáltuk a listát, mire elkezdődött a sorsolás.

A nyertes pedig/ The winner is:

Eleonóra

Gratulálok, kérlek írd meg nekem a címedet, hogy el tudjam küldeni az ajándékodat!

Szeretném nektek megköszönni, hogy ennyien játszottatok velem, hogy érdemesnek tartottatok erre! Külön köszönet azoknak, akik híremet vitték, és ezáltal sok új követőre tettem szert. Remélem továbbra is olvastok, és néha beszélgetünk is! Játék pedig lesz még, hiszen közeleg a karácsony, és ajándékozni jó!

I'd like to thank that so many people played with me, that you thought it was worth playing with me. Special thanks to those that helped the news of the game spread, letting many new followers find me. I hope you'll continue to read me, maybe even talk to me sometimes. Further games will surely follow, as Christmas is coming, and it's good to give gifts!

Szoknyából táska

Egy ismerős bízott meg azzal a feladattal, hogy egy 100 Ft-os, turis szoknyából készítsek egy táskát, amit színházba tudna elvinni magával. Ilyenkor kicsit megrémülök, mert tudom magamról, hogy nagyon kezdeti szinten tartok még a varrásban, és kétségek gyötörnek: mi lesz, ha elrontom? Ezért úgy döntöttem ,hogy előveszem a jó kis Tilda szabásmintát, és csinálok egy olyat, mint az esküvőre varrt táskám. Így sikeredett:

A szélek tűzése még mindig gyatrán megy, pláne, hogy több anyagréteget kéne átvarrni. Nekem tetszik így is.

Holnap sorsolok! Annyira boldog vagyok, hogy ilyen sok kedves kommentet kaptam, és ennyien jelentkeztetek!

Elfogyott...

ez az újságmintás anyag, de valószínű, hogy még rendelek ilyet. Most megint a lányomnak varrtam, nagyon gyorsan ment, négy órát vett igénybe ez a kis méretű táska.  23X23 cm. Gyakorolom az önfényezést, mert holnap önéletrajzot kell írnom, hátha akad egy kis munka ennyi itthon töltött idő után. Drukkoljatok, mert bár szívesen vagyok itthon, nem ártana egy kissé több pénzt keresnem, mint most.
A táska. Egyszerű, sima béléssel, patentzárral és hosszú pánttal, mert a gazdája ezt szereti. Rajta a három kedvenc: Audrey Hepburn, Marilyn Monroe és James Dean. A rátét szintén saját gyártmány, nyomtatható, rávasalható matrica, cikk-cakk öltés.

A végtelen farmer

A párom minden tankolásnál kap ajándék pontokat, amiket gyűjtögetni kell, és aztán levásárolhatja. Mivel minden nap autózik Budapestre, ami durván 100 km, elég tetemes mennyiségű pontot sikerült már szereznie. Így lett például vadiúj vasalóm, digitális mérlegem, stb. Még szeptember elején rendeltünk egy klassz táskát a lányomnak, amit az iskolába hordhatna. Ez a mai napig nem érkezett meg, a lányom mostanra megelégelte, hogy egy mappában hurcolja a cuccait, na nem mintha olyan sok könyve illetve füzete lenne utolsó évesként. Tavasszal érettségizik.
A fekete farmeranyag végtelennek tűnik, még mindig maradt belőle, viszont az újságosból már nem telt volna ki egy teljes tatyó. Ez született a hétvégén:

Egy egyszerű, vállpántos táska, belső zsebbel. Még a pánt normális elhelyezésén kell javítanom, mert nem lett tökéletes.

A lányomnak tetszik, és ez a fontos. Reggel már vitte is megpakolva.
Az ő kérésére megmutatom ő mit alkotott a hétvégén. Ügyes és kreatív lányom van, csak annyi minden mással foglalkozik, hogy erre már nem nagyon szakít időt, de most kedvet kapott egy aranyos Tilda macira, akinek a neve nemes egyszerűséggel: Maci.

Örülök, hogy szaporodik a követőim száma, és ennyien jelentkeztetek a játékra!

Őszi ajtódísz

Hiába van pazar idő napközben, azért ez már igazi ősz. Minden sárgulbarnulpirosodik, meg ilyesmi, és esténként hideg van. Ez az időszak nem igazán a kedvencem, de elhatároztam, hogy pozitívan állok hozzá, nem siratom a nyarat többé, hanem igyekszem ennek az évszaknak is megtalálni a maga szépségét. Blogolvasás közben láttam egy ajtódíszt Bebinél, ami nagyon megtetszett. Minden hozzávaló a kertünkből való. Van négy hatalmas mogyoróbokrunk, vágtam zsenge ágacskákat és vízben áztatás után lett belőle egy szép tojás formájú fonomány. Még sosem csináltam ilyet és a vessző is eléggé makacs volt. A borostyánt a fészer faláról húztam le, a kis gyökerei olyanok, mint az apró tappancsok, nehezen eresztik el a falat. A tuja szintén saját, csakúgy, mint a csipkebogyó, és a fagyal. A madár szárnyát kicsit elbarmoltam, nem kellett volna kitömni, de asszem éppen Hofit néztünk és arra figyeltem, szétbontani meg már nem volt hangulatom. Mindegy, most olyan, mint egy éppen szállni készülő költöző madár. Ősz van.

A helye majd a bejárati ajtón lesz, csak az üveg tükröződése miatt nem ott lehet normális fotót készíteni róla.

Öröm

Nagyon örülök, hogy már ennyien jelentkeztetek az én kis játékomra! És sok szeretettel köszöntöm az új követőimet, remélem máskor is visszatértek ide hozzám!

Játék!

Játékra invitállak titeket, persze csak, ha van kedvetek és a felkínált "nyeremény" elnyeri a tetszéseteket. A múltkoriban említettem, hogy a sűrű nyár miatt elfeledkeztem az egyéves blogszülinapomról (aug. 4.), amit most szeretnék bepótolni. Hamarosan itt a saját szülinapom, amiből lassan már annyi volt, hogy nem is kéne ezentúl számolni az éveket. Ez október hetedikén fog bekövetkezni, pontosan két kerek szám közé fog esni az éveim száma. Nem árulom el, vén vagyok, mint a Mátra, aminek a lábainál élünk. Komolyan, az utca végéről látni Galya-tetőt. Azért kicsit fiatalabb vagyok.
A fecsegés helyett elmondom inkább a szabályokat:
1. Legyél az állandó olvasóm, ha még nem vagy az, az sem baj, ha tetszik a blogom és esetleg a nyeremény se túl gagyi, még megteheted, hogy bejelentkezel.
2. Hagyj egy megjegyzést itt nekem, hogy tudjam, szeretnél velem játszani.
3. Ha van blogod, lécci-lécci tedd ki a játékra hívó kis képet a blogodra. (Az oldalsávban is megtalálható.)
Előre is köszönöm mindenkinek, aki részt vesz a játékban, örülnék, ha minél többen megtisztelnétek vele!
A határidő 2011. október 6.-a éjfél. Másnap sorsolok.
Majd elfelejtettem, a nyeremény:

Egy nyarat idéző kis epermintás táska, egy hozzávaló batyuval, ami ékszer- vagy egyéb bigyótartóként is funkcionálhat.
Kérlek, gyertek minél többen!

Virágok a vásznon...

...ha már a kertből lassan eltűnik minden. Még a rózsák és a muskátlik tartják magukat, de az egynyáriaknak vége. Kicsit mindig szomorú leszek ősszel. Ez a kis Rico minta viszont feldobott, én nagyon szeretem. Egyszerű és mégis szép.

Ráadásul ráleltem egy új fotószerkesztő programra, és most ezzel is elszórakoztam kicsit, a Picasával szerintem már kimerítettem minden lehetőséget.
A madárkás képem már a keretezőnél van, remélem a jövő hétre kész lesz és ki tudom tenni a falra.

Fekete-fehér

Belelendültem a táskavarrásba. Ezt a fület és a farmeranyagot még a névnapomra kaptam a sógornőmtől, az újságmintás anyaggal pedig már szemeztem egy ideje itt. A héten megrendeltem , és szombat-vasárnap megvarrtam. A szabásminta a Praktika magazin 2009/5. számából való. Már egészen könnyen ment, nem szabtam el rajta semmit, nem kellet fejtenem, de a legvégén mégis ért egy nagy bosszúság. Amikor ki akartam fordítani a bélést, hogy minden a helyére kerüljön, az átok táskafül szétesett. Majdnem felrobbantam mérgemben, hogy amikor minden pöpecül megy, egy ilyen malőr csúszik be. Szerencsére a párom megoldotta a helyzetet és kijavította, remélem így is marad. Még van az anyagokból, muszáj lesz még belőle csinálni valamit, mert a lányomnak is nagyon bejött ez az újságminta.

BBB- Blue Bird Bag

Van egy csomó kék anyagom itthon, amikhez még hozzá se nyúltam. A hétvégén a neten barangolva ráakadtam egy japán kézimunka újságra, és ott láttam meg ezt a kis táskát. Pont nekem való, mert nem túl bonyolult az elkészítése, ideális kezdő varróknak. Nem mondom, hogy minden tökéletes rajta, mert van még mit tanulnom, de például a szélek tűzése már elég jól megy, nem lett girbe gurba. A képek láttán a vasalási tudományomban rendült meg a hitem, na mindegy. Szerintetek milyen? Nagyon szeretnék még több táskát varrni, most már valami komolyabbat.

Az ifjú pár

Engedélyt kaptam a közlésre. Szerintem minden kép jó lett róluk, bármelyiket választhattam volna. Itt már kimondták a boldogító igent, és mosolyognak ránk. Annyiban csalóka a kép, hogy az ara magasabbnak látszik, mert egy járdán állnak, és a férj lejjebb helyezkedik el. Szépek, ugye? (Háttérben a bátyám, az örömapa.)
Unokaöcsi és unokahugi. Ezentúl így hívom őket.