Oldalak

2010. szeptember 25.

Valami szépet is szerettem volna mutatni



Az állatseregletből ők a kedvenceim, Garfield, a hajdanvolt kandúr, aki miután csúfan megfoszttatott férfiasságától, a világ leglustább, és legbambább macskájává változott, de épp emiatt imádnivaló. Mindig mindenről lemarad, és csendes mélábúval szemléli maga körül a világot. A nagy számítógép monitora az egyik kedvenc tartózkodási helye, most is onnan néz ránk.
 A nagy szerelem pedig Churchill, a labrador. Ő egy külön fejezetet érdemel az életünkben, mert fenekestül felfordította kb 6 évvel ezelőtt az addig nyugis kis világunkat. Mivel a gyerekeink már majdnem felnőttek, (20 illetve, 18 évesek) ő pótolja a kisdedet a családban. Haspók, focivirtuóz és szenvedélyes kertész, főleg a gödörásásban jeleskedik. Ezenkívül a mindennapi kocogás lelkes híve, és ha esténként egy órát gyömöszölöd a hátsó fertályát, akkor tökéletesen elégedett a dolgok menetével, és végre nyugovóra tér,  akkor esetleg már mi is (emberek) odafigyelhetünk egymásra.
Szegényebbek és szomorúbbak lennénk nélküle.

1 megjegyzés:

  1. Churchill már ennyi idős? Nekem mindig az jut eszembe róla, amikor még "csöppnyi" gombóc korában a boltban pesztrálgattad :)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails