Holdvilágos éjszakán...

Ma éjjel már áfakulcsokkal, árréssel és nettó beszerzési értékekkel álmodtam, borzasztó volt. Még mindig a papírmunkával szenvedek, (év végi, plusz a záróleltár)ezért semmi másra nincs időm. Reményeim szerint a héten befejezem, és végre pihenhetek. Az ember azt hinné: pikk-pakk lehúzza a rolót és kész. Sajnos nem így megy, ezerféle jelentést, bevallást kell készíteni, kismillió számlát rendezni, számtalan hivatalos helyre elzarándokolni. Végtelenül unom. Ráadásul a fiam is itthon tölti a vizsgaidőszakot, és nagyon szereti ezt kihasználni. Egyszer csak a végére érek, mert annyi mindent szeretnék csinálni, amíg a jól megérdemelt alkotói szabadságomat töltöm.