2013. január 19.

Az idei év három hetében nem sokat kreatívkodtam, hacsak a beszerzéseket és pénzköltést nem számítjuk annak. Abban nagyon leleményes vagyok.
A csontkovács terápiának egyelőre vége, most már van egy szép egyenesnek mondható gerincem helyrepasszított csigolyákkal, egyedül a görbületet nem sikerült visszaállítani, állítólag (sőt biztos) ez már így is marad. Minden esetre az érzés, hogy belyukad a hátam, már elmúlt. Az ülőmunka lassan és alattomosan megtette a hatását. Plusz a mozgásszegény életmód. Hát igen, ezzel is kell valamit kezdeni, mert ha így folytatom, a problémák bizony visszatérnek. Csak ne lennék veszettül kényelmes, mondhatni lusta.
Ez alatt az idő alatt egy dolgot sikerült végleges formába öntenem. Nem egy nagy dolog, egy sima párnahuzat, az anyagot még valamikor novemberben vettem, és karácsonyra szántam a lányomnak, csak hát...


Igaz, hogy ő London mániás, lévén anglisztika szakon tanul az egyetemen, de azért Párizst és a francia romantikát sem veti meg. Ez is az albérleti kuckót fogja díszíteni.
Itt pedig egy másik beszerzésem, egy gombolyag fonal, amiből  fodros sálat lehet kötni, talán holnap már nekiveselkedem. Ugyanis van egy csomó kötőtűm, amiket kitelepítettem a fészerbe, ahol most veszett hideg van és semmi kedvem nem volt kimenni turkálni a zimankóban, ezért inkább anyukámtól kértem most kölcsön egyet.


A következő mánia pedig a gyöngyök. Ez úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt a lányom nagy gyöngyfűző volt és ebből kifolyólag rengeteg fajta gyöngy felhalmozódott itthon, amik most a kezünkbe kerültek, és kitaláltuk, hogy jó lenne ékszereket készíteni. Ezért vettem még pár fajtát, meg kiegészítőket. Valószínű meg kell tanulnom ezeket a dolgokat, mert neki a tanulás mellet nemigen lesz ideje rá, meg különben is, most már az én fantáziámat is elkezdte izgatni a dolog. Meglátjuk, mi sül ki a dologból. Segítségem is akad majd, Kormira bizton számíthatok, ha elakadok. Majd beszámolok róla.



Kedvenceim a teklák.






Vegyes felvágott, és ennél még sokkal több van, meg olyan is, ami csak a jövő héten érkezik.
És egy megkezdett párna, londoni látképpel.



Ő pedig Cirmi, a varróasztalon. Még a gép zakatolása sem zavarja, szerintem akkor jobban tud aludni.


1 megjegyzés:

  1. Nagy-nagy izgalommal várom az első ékszerfotókat!!! :)
    (És bátran hívj, ha kellek!)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails