2014. augusztus 20.

Hiánypótlás

Nagyon régen nem írtam blogbejegyzést, mentségemre legyen mondva , roppant sűrű nyarunk volt.
Kezdődött azzal, hogy a lányom június 9-én kiutazott Amerikába, három hónapra. Egy gyerektáborban dolgozik, majd az utolsó két hétben az ott keresett pénzéből utazgatni fog, kelettől-nyugatig szerte az országban. Ezért majdnem minden esténket azzal töltjük azóta, hogy a neten keresztül beszélgetünk, az időeltolódás miatt ez este 9 és 10 között lehetséges. Ez az időszak a folyamatos aggódásért, még akkor is, ha az ember napközben teszi a dolgát, elfoglalja magát, mégis ott motoszkál folyamatosan, hogy vajon mi van vele, mit csinál, jól érzi-e magát, stb. Szerencsére hamarosan letelik, szeptember 7-én végre hazajön, és végre megnyugodhatunk.
Az elutazása után pár nappal belekezdtünk egy nagy projektbe, nevezetesen a lakásfelújításba. A harmadik, negyedik napon már azt mondogattuk magunknak, hogy nem gondoltuk mi ezt komolyan, csináljuk vissza az egészet. A húzósabb a belső munka volt, a nagy felfordulás miatt, a munkások kerülgetése miatt, egy kávé megfőzése nehézségekbe ütközött, hogy csak egy ilyen apróságot említsek. Hoztam pár képet, afféle before-after fotók.












Nagyon elégedettek vagyunk a végeredménnyel, végre úgy néz ki a házunk, amilyennek elképzeltük anno, beletelt pár évbe, míg mindezt megtudtuk valósítani. A tatarozás július közepéig tartott, utána szabadságon voltunk két hétig, ami tulajdonképpen takarítással és rendrakással telt el. Néha pihenésre is szakítottunk azért időt. Na meg varrásra, mert készült pár dolog nálam. Most egy csomó fotó következik, leírás nélkül.



















Na és amire az idén nagyon büszke vagyok, rengeteg lekvárt főztem. Olyan sok gyümölcsünk lett, mint még soha, amióta itt lakunk. A kicsinyke eperágyásunkról 20 kiló epret szedtünk le!

Mentás eperlekvár
Barack sima, csokis és mentás
Cukkini levendulával, meglepően finom.
Ez csak egy kis ízelítő, ennél több lett, ráadásul a szederlekvárt nem fotóztam, abból is van jó pár üveggel.

A nyár vége felé a fiam befejezte az egyetemet, most lázas munkakeresésben van, mit gondoltok mennyire kapkodnak kis hazánkban egy friss diplomás választási szakpolitológus után? Reméljük, akadnak más lehetőségei is.

További szép hetet kívánok nektek. és még napsütést!

2 megjegyzés:

  1. Érthető, hogy nem volt időd a blogolásra. Megértem, hogy aggódsz a lányod, és a fiad miatt. Nem akarlak elkeseríteni, de hiába lesz itthon, akkor is aggódni fogsz értük, mindig adódik valami, ami miatt egy anyai szív nem pihen. tapasztalatból tudom. A házatok nagyon szép lett. Én, amikor felújítottam a lakást, 1 1/2 hónapig oda tettem a szivacsot amin aludtam, ahol találtam egy pici helyet, azt hittem soha nem lesz vége, de a végeredmény kárpótolt.
    Nagyon szép dolgokat csináltál, a vége felé az a táska, hát az szuper!!!! Nagyon tetszik, igazán ügyes vagy. Azt a sok finomságot milyen jó lesz majd télen felbontani :)

    VálaszTörlés
  2. Aggódom én akkor is eleget, ha itthon van. De ez most mégis más, annyira messze van, nem tudjuk őt egy órán belül elérni, ha gond van. Szerencsére most elég gyorsan telik az idő, hamarosan itthon lesz.
    Köszönöm a dicsérő szavakat, ilyenkor hízik a májam.

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails