Judit próbálkozásai tűvel és cérnával

Még az esküvő előtt készítettem ezt a táskához illő neszit, aminek cikizés lett az eredménye a férjem részéről. Kazal Lászlónak volt egy száma még az ősidőkben, amelyben megőrült attól, hogy egy nő folyton elővette a nagy táskájából a kis táskáját, és ki-bepakolászta, és állandóan a cipzárjait huzigálta.

Kormi-tól rendeltem még egy karkötőt is, és amikor megláttam élőben, már sajnáltam, hogy nem kértem mellé egy nyakbavalót is.

Pénteken rendben lezajlott az esküvő, nagyon szép és megható volt. Képeket az ifjú pár kérésére még nem mutatok, mert először ők szeretnék ország- világ elé tárni a fotókat. Tiszteletben tartom eme kérésüket. Most épp nászutaznak. De jó is a fiataloknak!
Esküvői képek helyett bemutatom, mit készítettem ajándékba. Az ötlet a netről való, a valódi forrást nem tudom, mert legalább tíz helyen is föllelhető.

Biztosan sokan ismeritek, mindenféle aprósággal és vicces, valamint pajzán dologgal megtöltött dobozka, használati utasítással.
Ezúton és e helyen is kívánok Lacinak és Verának sok boldogságot, szeretetet, türelmet és egymás iránti megbecsülést, meg minden égi és földi jót, amit csak ember kívánhat!