Mennyből az angyal

Még egyelőre nem unom a figurák készítését, bár egyre jobban érzem az idő szorítását, és azon izgulok, hogy a saját dolgaimra majd nem jut idő. Ráadásul karácsonyig majdnem minden hétvégére jut valami program. A jövő hétvégén Bánkra megyünk a férjem munkatársaival, a szokásos év végi wellnessre. Hozzáteszem: a wellness az egyik dolog az életben, amit kifejezetten utálok. Azután a leánykámnak lesz a szalagavatója, a ruhája többe került, mint anno az én kölcsönzött menyasszonyi ruhám, persze az huszonévvel ezelőtt volt, de akkor is. És ne is beszéljünk a születésnapokról, valamint a barátok, barátnők jövés-menéséről. Panziót nyithatnék. Ezért még jól is esik, hogy helyre kis babákat, Mikulásokat és angyalokat gyárthatok, közben elszállnak azon gondjaim, hogy mit főzzek, van-e elég tiszta ruha a hétvégi utazgatásokhoz, mit fogok felvenni, stb, stb.
Ma ezeket a földre szállt angyalkákat  hoztam mutatóba. Tilda figurák, a felére kicsinyítve.
Editke, ezek hogy tetszenek?

Ma reggel óriási meglepetés ért, amikor széthúztam a függönyt. Ez a látvány fogadott: